Az interjú második részében főként a Budapest Kirakatban elhelyezett munkáról kérdeztem a Cellux Csoport tagjait, akik elmondták, hogy hogyan lehet háztartási, illetve ipari hulladékból valami szépet, esetleg hasznosat csinálni. Ezen kívül kiderül, hogy mindehhez hogyan kapcsolódnak a kirakat élő növényei, melyek elhelyezése a csoport számára is új kihívásnak számít.

Pontosan mi látható a Budapest Kirakatban július folyamán, és hogyan kapcsolódik mindez Budapesthez? Röviden meséljetek a kirakat koncepciójáról!

A kirakatban egy olyan idealizást városképet hoztunk létre, ami egy mesés világ nyelvével hívja fel a figyelmet azokra a fontos kérdésekre, amik egy mai város problémáinak megoldásaihoz vezetnek.

Egy  malom tölcsérébe ömlesztjük a ‘világ szemetét’, a színes városi hulladékok között pedig elrejtett globális problémákat megfogalmazó üzeneteket. Mindezt a malom feldolgozza, majd átalakult formában egy idealizált világ képében ereszti szabadjára, egy színes fantáziaváros formájában. A látványt, a Cellux Csoport megszokott vizuális megjelenése szerint, színes lények és terek hulladékanyagokból kialakított összesége adja. A város működését élő gépezetek, és növényzet modelljei működtetik, így kívánjuk absztrakt formában modellezni egy valós élő-város elemeit, például a megújuló energiaforrások, közösségi kertek, alternatív közlekedési módok megjelenítésével - természetesen átlépve a valóság szabta szűk határokat.

Milyen anyagokból készültek a berendezés egyes elemei, illetve mi jellemző az anyaghasználatra, mivel dolgoztok a legszívesebben?

Mi a Cellux Csoporttal mindig hulladékanyagokból dolgozunk. Ezek többnyire olyan anyagok, amiket a városi háztartások löknek ki magukból. Színes flakonok, dobozok, palackok, lyukas gumimatracok, kopott anyagok, szétesett kutyajátékok, de akadnak ipari hulladékok is, mint a reklámponyvák és egyéb csomagolóanyagok.

A kirakatban az egyik kedvencem az automata öntözőrendszer. Mesélnétek kicsit ennek a működéséről, és arról, hogyan illeszkedik a koncepcióba?

A kirakatban feltétlenül szerettük volna, ha élő növények képeznék az alkotás egy részét. Kertész kollégánk segítségével olyan növényeket választottunk, amik bírják hosszútávon a kirakat klímáját, de szerettük volna modellezni olyan újszerű városkép alakító megoldásokat, mint például a vertikális kertészet, közösségi kertek, aminek példáját ügyes csapatok frissen meg is valósítanak Budapesten. A növények egy részének természetesen folyamatosan vízre van szüksége, így az interneten is megtalálható egyszerű rendszer mintájára, mi is elkészítettünk egy öntözőrendszert, amit egy akvárium szivattyú üzemeltet. Természetesen otthonainkban nem gépek, hanem mi magunk locsoljuk a növényeinket, de a ez a megoldás alkalmas arra, hogy szélsőséges körülmények között is biztosítsa a növények ígényeit.

Nektek mi a kedvencetek a megvalósult műből, illetve mi az, amire különösen büszkék vagytok?

Igazából ez az alkotói helyzet adott először nekünk alkalmat arra, hogy a csapat majd minden tagja együtt, egy ügyön dolgozzon, ráadásul pusztán az önkifejezés legyen a feladatunk. Büszkeséggel leginkább az tölt el, hogy ilyen jó barátok között, egy csapatban lehetünk, ráadásul ez a csapat a fő munkahelyünk. Mindegy hogy ki és mit csinált, ez az identitás.

Van-e olyan elem, anyag vagy technológia, amit most alkalmaztatok először a Cellux csoport fennálása során?

Nemrég bővült csapatunk gazdagabb lett többek között egy kertész kollégával. Az ő szakmai tudásával szeretnénk bővíteni programjainkat, és bár korábban is voltak gerilla kertész kísérleteink, fontos, hogy szakmai hozzáértéssel rendelkezzünk. A kirakatban a növények tudatos elhelyezése az újításunk.

Korábban foglalkoztatok már kirakattal? Ha igen, akkor milyen megközelítésben?

Ez az első kirakat, ami magunk alakítunk. De azt gondoljuk, hogy egy ilyen feladathoz is épp olyan igénnyel kell hozzállni, mint bármely más alkotó munkálathoz. Csináltunk már tojótyúk jelmezt, polcrendszert, perselyt, erdő-installációt, lámpát és ékszert. Most kirakat volt a feladatunk. Fel kellett mérnünk a funkció adta lehetőségeket és korlátokat, majd ezek alapján olyat tervezni, amit ezek a körülmények elbírnak léptékben, látványban, akár súlyban.

Maga a csoport mennyire kötődik Budapesthez? Kizárólag budapesti munkáitok készültek eddig vagy dolgoztatok másfelé is az országban?

A csoport tagjai többnyire Budapesten élnek vagy dolgoznak, de vannak pécsi és bajai erős szálaink is. Kapcsolataink révén Budapesthez kötődünk leginkább. De olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ország különböző részeire hívnak minket művészeti foglalkozásokat tartani. Idén jártunk már Baján, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden, Daruszentmiklóson, Fehérváron. Most, hogy számba veszem, talán többet voltunk idén vidéken, mint a fővárosban.

További képek a Budapest Kirakatról és az alkotófolyamatról:

 

Az interjú befejező részét néhány nap múlva közzétesszük.

Címkék: interjú július cellux csoport budapest kirakat

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestkirakat.blog.hu/api/trackback/id/tr412160347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.